K-vitaminok

A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely több formában is előfordul: a K1-ként is nevezett fillokinon növényi élelmiszerekből (például spenót, brokkoli, kelbimbó, szója) , a K2-vitamin, vagyis menakinon állati eredetű forrásokból (például húsok, tojás, tejtermékek) vihető be. Érdekesség, hogy a K2-vitamint a bélflóra baktériumai is termelik.

Mire jó a K-vitamin?

• Hozzájárul olyan fehérjék képzéséhez, amelyeknek a véralvadásban és a csontok építésében van szerepük. 
• Az egészséges csontszövet létrejöttéhez fontos fehérje és egyéb sejtalkotó fehérjék működéséhez is elengedhetetlen.

A K-vitamin zsírban oldódik, a szervezet hamar lebontja és nem raktározza hosszú ideig, ezért a túladagolása igen ritka.

Egészséges felnőtteknél a hiánya is ritkán fordul elő, azonban a következő betegségek esetén gyakrabban előfordulhat: cukorbetegség, krónikus vesebetegség, cisztás fibrózis, lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegségek és egyéb, felszívódási zavarokkal járó krónikus betegségek.

K-vitamin hiánya tünetei lehetnek: könnyebben keletkeznek zúzódások a testen, lassabb a véralvadás, gyengülnek a csontok.

A K-vitamin napi ajánlott bevitele testsúlykilogrammonként 1 mikrogramm, így a napi szükséglet egyénenként eltérő. Gyermekeknél általában 15-50 mikrogramm, felnőtteknél 60-80 mikrogramm közé esik.

Időskorban megnövekszik az egyes krónikus betegségek gyakorisága, ami K-vitamin hiányhoz vezethet. Ezenkívül várandósság esetén is szükség van K-vitamin pótlásra, ugyanis a magzat csontfejlődésében fontos szerepet játszik.